Anyukáink és nagymamáink biztosan csak jót akarnak, amikor azokat a tanácsokat adják számunkra, ami az ő idejükben volt alkalmazandó, legyen szó akár a háztartásról, várandósságról, vagy csecsemőnevelésről. Csakhogy, ahogy telik az idő egyre többet tudunk, többet kutatunk és bár vannak olyan örökzöld praktikák, amik talán a jövő generációiban is ugyanúgy helytállnak, mint régen, sok tanács ma már kifejezetten kerülendő vagy akár káros is lehet. Össze szedtük azokat a tippeket, amiket inkább ne fogadj meg.
Hagyd sírni!
Sajnos kifejezetten népszerű “nevelő módszer” volt a ‘hagyd sírni’ metódus, ami arról szól, hogy ha a babád sír például altatásnál, egyszerűen hagyd sírni, menj ki a szobából, majd abba hagyja. Sokszor kecsegtetőbbé tették ezt a módszert olyan hangzatos mondatokkal, mint hogy “meg kell tanulnia megnyugtatni magát”. És sokan állítják: ez a módszer egy idő után tényleg működik!
Igen ám, de nem azért működik, mert a baba megtanulta megnyugtatni magát, és megtanulta, hogy “nincs semmi gond”. Azt tanulja meg, hogy hiába kér segítséget, a segítség nem jön. Ez pedig romboló hatással lehet a bizalmára és a szülőhöz fűződő kötelékére. Számos kutatás bebizonyította, hogy a “hagyd sírni” módszer kifejezetten káros a babára nézve és szerencsére a mai szakértők már abszolút nem javasolják. Ezért, ha az anyósod állítja, hogy az ő idejében ez működött, inkább csak hagyd, hogy az egyik füleden be, a másikon kiszökjön ez az ódivatú javaslat.
Víz, cukros tea
Hallhatod az idősebb generációtól, hogy “Ennyi idősen az én gyerekeim már rég teáztak”. Ennek az ódivatú tanácsnak számos oka lehetett régen. Nem teljesen értették például a csecsemők folyadékszükségleteit. Az anyatej 80-90%-a víz, tehát bőven fedezi a csecsemők folyadékszükségleteit, még nyáron is. Ezen kívül régebben hajlamosak voltak minden sírást az éhséggel és szomjúsággal egyenlővé tenni, a cukros tea édes íze pedig sokszor nagyon gyorsan nyugtatta meg a babákat, emiatt gyorsan elterjedt ez a “praktika”. A gyógynövényteákat rendszeresen alkalmazták fájdalmak esetén, a régi tápszerek koncentráltsága miatt pedig csakugyan szükség volt egyes esetekben folyadékpótlásra, ez a szemlélet pedig sokakban megmaradt akkor is, amikor már nem volt rá szükség.
A modern kutatások ugyanis már egyértelműen alátámasztják, hogy a túl korai (5-6 hónapos kor előtti) víz, vagy teáztatás ronthatja a súlygyarapodást, felboríthatja a só-víz háztartást, csökkentheti az anyatej bevitelét, növelheti a fertőzések kockázatát is.
A csecsemő 5-6 hónapos koráig tehát bőven elegendő az anyatej és/vagy tápszer kínálása.
Hozzátáplálás már 3-4 hónapos kortól
Még 10-20 éve is jellemző volt az az ajánlás, hogy a hozzátáplálást érdemes megkezdeni a baba 3-4 hónapos kora környékén. Ha egy baba gyakrabban kért enni, éjszaka sokszor felébredt, vagy “túl gyorsan” nőtt, gyakran annak tulajdonították a “problémát”, hogy az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő a számára, ezért korán kínálták pépekkel, keksszel, gyümölccsel. Régebben alapvetően is sokkal egészségesebbnek tartották a gyorsan növő, kövér babákat, ami valószínűleg abból az időből itt maradó szemlélet, amikor a gyerekhalandóság és az alultápláltság valóban komoly problémát jelentett.
Nem ismerték még pontosan az allergiák és a bélrendszer kapcsolatát sem, valamint a fejlődéstudomány sem tartott még a mai szinten, nem figyelték annyira, hogy a baba stabilan tartja-e a fejét, tud-e ülni segítséggel, érdeklődik-e az étel iránt.
Az orvostudomány viszont időközben hatalmasat lépett ezekben előre, és ma már tudjuk, hogy a túl korai hozzátáplálás bizonyos esetekben növelheti az emésztőrendszeri problémák, vagy a fertőzések kockázatát, hiszen egy 4 hónapos baba emésztőrendszere még nem eléggé érett.
Nem utolsó sorban pedig manapság már a tápszerek is össze hasonlíthatatlanok a régi tápszerekkel, amikor tényleg szükség lehetett tápanyag pótlásra, a mai modern tápszerek viszont már mindent tartalmaznak, ami abban az esetben szükséges egy baba számára ha nincs, vagy nincs elég anyatej.
Keltegesd 3 óránként!
A 3 óránkénti keltegetés abban az esetben megállja a helyét, ha a baba besárgult, vagy evési nehézségekkel küzd és nem gyarapszik megfelelő ütemben. Egy egészséges, megfelelő ütemben hízó, és jól evő baba esetében azonban nincs szükség 3 óránként keltegetésre, éjszaka sem. Ma már sokkal inkább javasolják a szakemberek az “igény szerinti szoptatást/etetést”, mert a kutatások és tapasztalatok alapján a merev 3 órás szabály sok esetben nem szükséges.
A babák gyomorkapacitása és étvágya ugyanis nem egyforma, az anyatej emésztése pedig gyors és változó. Az igény szerinti szoptatás/etetés mellett pedig a baba megtanulja érzékelni saját szükségleteit, míg a túl merev etetési ütemben előfordulhat, hogy éhesen várnia kell, vagy akkor próbáljuk belé tuszkolni az ételt, amikor épp nem éhes.
A mai ajánlások pedig már nem a túlélés köré épülnek, míg régen kevésbé ismerték a szoptatás működését, nehezebb volt követni a fejlődést, és gyakori volt babák közt az alultápláltság. A tejtermelés kereslet-kínálat alapján működik, tehát maga a szoptatás is biológiailag az igény szerinti etetésre van “kialakítva”.
Ha tehát a babád megfelelően gyarapszik, van elég pisis pelus, és jó az általános állapota, hagyd, hogy akkor egyen, amikor éhes! Ha szoptatsz, ez a módszer szaporítja is a tejet!
Biztos vannak tehát olyan tanácsok, amiket érdemes megfogadni anyáinktól és nagyszüleinktől, például, hogy hogyan lehet egy makacs anyatejes foltot kitisztítani a kedvenc felsőnkből, de ezekre a tanácsokra inkább jobb, ha nem hallgatsz és bízol az orvostudomány fejlődésében.